Egyszer régen, egy kis erdő mélyén, élt egy kedves katicabogár, akit Titinek hívtak. Titinek piros pöttyei voltak a szárnyain, és mindig mosolygott.
A legjobb barátja egy kislány volt, Mia. Mia és Titi mindennap találkoztak az erdőben.
A kislány gyakran szomorú volt, mert az iskolában sok bánat érte. Titi mindig ott volt mellette, hogy megvigasztalja.
Egy napon, amikor Mia különösen szomorú volt, Titi odabújthozzá. “Ne aggódj, Mia!”.
“A szeretet mindent legyőz. Ha csak szeretettel nézünk a világra, a rossz dolgok eltűnnek.”
Mia meglepődött: “De Titi, hogy lehet a szeretettel legyőzni a rosszat?” A katica mosolygott. “Nézd csak meg a virágokat! Ők is csak szeretettel nyílnak ki. És a nap is szeretettel süt, hogy melegedjünk."
"Ha te is szeretettel nézel a világra, akkor a szívünkben csak jó dolgok férnek el.”
Mia elgondolkodott. “Tényleg?” “De mi van, ha valaki még mindig rossz hozzám?”
Titi megölelte Miát. “Akkor csak szeress vissza!” - mondta.
Mia mosolygott, és Titi mellett boldognak érezte magát.
Azután próbált mindig szeretettel nézni a világra. Sok-sok kemény szívet megszelídített, és bár a rossz dolgok nem tűntek el teljesen, ő mégis a jóra gondolva boldogabb volt.
Titi pedig ott volt mellette, mindig készen arra, hogy segítsen.
Így éltek boldogan, a katicabogár és a kislány, a szeretet erejével.
Én pedig nem mást hoztam el Nektek, mint Titit és a csodaerdő egy szegletét fülbevaló szett formájában. Keressétek a webshopban.